Az Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) október 6-7-én Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban konferenciát tart Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel. Meghívott előadók: Németh Zsolt (magyar külügyi államtitkár), Glattfelder Béla (magyar gazdasági államtitkár), Hernádi Zsolt (UKK kuratóriumi elnök), Szabó Ottó (magyar külügyminisztérium), Kerekes Gábor (Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnöke), dr. Lenk Géza (Eximbank Rt. elnöke), dr. Váradi Zoltán (Corvinus Rt. vezérigazgatója), dr. Gémesi György (Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke), dr. Melega Tibor (ITD Hungary vezérigazgató), dr. Tolnai Lajos (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke). /Konferencia vállalkozóknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2000. október 9.
Okt. 7-én Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a kolozsvári Reform Klub vitafórumot tartott, amelynek meghívottja Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár volt, aki Magyarország külpolitikai prioritásai az ezredfordulón címmel tartott előadást, majd a jelenlévők kérdéseire válaszolt. Németh Zsolt kolozsvári látogatása alkalmával részt vett az Új Kézfogás Közalapítvány és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület által rendezett gazdasági szemináriumon is, majd az egyházi hátterű magánegyetem létrehozására alakult Sapientia Alapítvány kuratóriumával folytatott megbeszélést. - Előadásában Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány elsőrendű prioritása a magyar nemzeti érdekek védelme és képviselete. Magyarország bízik abban, hogy 2001-ig befejezik a tárgyalásokat, 2002 végére pedig Magyarország teljesen felkészül az uniós csatlakozásra. Hangsúlyozta: a határokat átívelő nemzeti integráció első lépcsőfoka az volt, hogy helyre kellett állítani a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyarok legitim szervezetei között megbillent egyensúlyt, azt a bizalomelvesztést, amelyet az előző magyar kormány politikája okozott. A következő lépés az intézményes keretek megteremtése volt a Magyar Állandó Értekezlet létrehozásával, amelynek sikerült kialakítania a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok, valamint a határon túli magyar szervezetek közti kapcsolatot. - Németh Zsolt kérdésekre válaszolva kifejtette: az önálló magyar állami egyetem létrehozásának a kérdését a magyar kormány eddig is hangsúlyosan képviselte, ez továbbra is a romániai magyarság egyik legfontosabb követelése. Amennyiben ez megvalósulna, az egyházi hátterű magánegyetemnek integrálódnia kell a magyar állami egyetembe. Elmondta: az idénre megszavazott 2 milliárd forint mellett a most készülő kétéves költségvetési törvényben is tervezik a 2 milliárd forintos támogatást. - A külhoni állampolgárságot támogató ívek aláírásával kapcsolatban Németh Zsolt hangsúlyozta: az aláírások gyűjtése a nyomásgyakorlás egyik formája. Elmondta: a magyar kormány nyitott minden elgondolásra, jelenleg elemzi ezeket a kérdéseket. Azt várja, hogy a határon túli magyar legitim szervezetek kidolgozzák saját álláspontjukat ezekről a kérdésekről, a magyar kormány pedig ennek megfelelően alakítja majd ki a maga véleményét. A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban így fogalmazott: "a határon túli magyarok lakta területek kiürítése nem szerepel a magyar kormány nemzetstratégiájában". Németh Zsolt szerint minden bizonnyal lesz majd schengeni-határ. A kérdés csak az, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokon a magyar kormány olyan alkupozícióba kerül-e, hogy ennek hátrányos következményei a határon túl élő magyarokra ne terjedjenek ki. A Magyarok Világszövetsége által előterjesztett külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetről elmondta: a magyar kormányt ebben a kérdésben nem keresték meg a határon túli magyar legitim szervezetek részéről. Mint fogalmazott, jogi értelemben dilemmát jelent, hogy a külhoni állampolgárságot az állampolgárság, a státus vagy a kedvezmény szempontjából közelítsék meg. - Az államtitkár botrányosnak minősítette a parlament által nemrég elfogadott, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt. A jogszabály lehetetlenné teszi az egyházi és közösségi ingatlanok jelentős részének természetben történő visszaszolgáltatását. Rámutatott: a magyar diplomácia ezzel a kérdéssel kapcsolatos álláspontját megfelelő úton a román hatóságok tudomására fogja hozni, mielőtt azonban ezt megtenné, konzultálni fog az RMDSZ vezetőivel. /Tartózkodó a magyar kormány. RMDSZ-álláspontot várnak a külhoni állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
2000. október 9.
Okt. 7-én Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel tartott tanácskozást Kolozsváron az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE). A konferencián részt vett és előadást tartott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a magyar tőkekivitel a határon túli nemzetrészekhez egyelőre nem elégséges az ottani életszínvonal megfelelő emeléséhez, mert az anyaországban is a multinacionális cégek uralják a gazdaságot, amelyeket nem érdekel a nyelvi közösség. Mégsem szabad lemondani a magyarországi kis- és középvállalatok tőkeexportjáról. Ha a parlament is megszavazza, a jövő évben az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetése 60%-kal bővül. A tervezett státusztörvény előírásait Magyarországon sokallják, Erdélyben keveslik. Következő lépésként a nemzeti integráció új szakaszát, a gazdasági integrációt kell szorgalmazni. Meg kell oldani a határátjárhatósági gondokat, ezzel kell elhárítani a "schengeni határzárat". Ki kell használni az információs társadalom térhódítását, azt, hogy a szellemi termékek elektronikus átvitelével érvényesüljön nyelvi közösségünk előnye. Lehetségessé válhat a szülőföldön való maradás olyan módon, hogy közben törvényes keretek között zajló időszakos munkavállalással a határon túli magyarság hozzájárul az anyaország további fejlődéséhez - mondotta Németh Zsolt. - A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Hernádi Zsolt (ÚKK kuratóriumi elnök), Dobos András (ÚKK irodavezető), dr. Zöld András (ÚKK kuratóriumi tag) és Pécsi Ferenc (EVE-alelnök), elhangzott: az Új Kézfogás Közalapítvány az idén 120 pályázatot bírált el, ebből 91-et fogadott el, összesen 200 millió forint értékben. A mikrohiteleket kísérleti jelleggel bevezették Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben, összegük elérte a 175 ezer dollárt. Kamattámogatásra hitelt Romániában 49 terv kapott (200 ezer dollár értékben). A mikrohitel-program jövőre más megyékre is kiterjed. Jelenleg közel 3000 magyar-román vegyes tőkéjű vállalat működik, ezeknek csupán elenyésző része kapcsolódik az ÚKK tevékenységéhez. /Ördög I. Béla: "A nemzeti integráció gazdasági szakaszába érkeztünk" Magyar vállalkozásfejlesztési konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ A hét végén Kolozsváron a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) nemzetközi konferenciát szervezett. A rendezvény célja Magyarország és a környező országok közötti gazdasági kapcsolatok támogatása, a Kárpát-medencében meglévő vállalkozási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása volt. /Hecser Zoltán: Vállalkozásfejlesztési fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ "Szembe kell nézni azzal az ellentmondással, amely a magyar állam és a magyar nemzet határainak a különbözőségéből adódik - mondta a tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor. - A Széchenyi-terv nemzeti fejlesztési terv. Kérdés, hogy a megvalósításából származó hasznok kiterjeszthetőek-e a határon túlra is." Leszögezte, hogy fontos a határon túli magyar vállalkozók támogatása, a regionális kapcsolatok megerősítése és a szomszédokhoz fűződő viszony javítása. /Wagner Csilla: támogatás a szülőföldön maradást szolgálja. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
